Drágaszág :-) – Nikon D5200 és az első tesztfotók

Végre szerencsésnek mondhatom magam, mert április 26-án megvettem életem első tükörreflexes gépét a még jobb minőségű fotók reményében. A vásárlásban – illetve hogy pontosan mit is vegyek – nagyon sokat segített fotóstársam is. A mostani gépemmel sem voltam idáig elégedetlen, de egy kompakt géphez képest egy Nikon jóval többet tud. 
Ebben a bejegyzésben újdonsült fényképezőgépemről olvashatnak és pár tesztfotót láthatnak, ami már a drágaszággal készült…

Elsőre kis technikai paraméterezés, ahogyan én vásároltam:

– Nikon D5200 kit (18-105 mm VR);
– Tamron SP 70-300 F/4-5.6 DI VC USD (Nikon);
– SanDisk SDHC 32Gb Extreme, hogy HD videókat is tudjak csinálni;
– És egy olyan fotóstáska, ami vállon hordható, elfér benne minden, nem nehéz és még a kisebb esőket is kibírja természetjárás során.
A Nikon fényképezőgépek számozását egyébként könnyű megérteni. A legkomolyabb modellek a D betű után egy számot tartalmaznak, a kicsit kevesebb ígérők három számjegyet, az alacsonyabb kategóriások négy számjegyet és ezen belül egyre csökkenő értéket mutatnak. Ebből látszik, hogy belépőszinten a D3200, majd a D5200 követ, majd a D7000 és D300s modell szerepel. 
A D5200-nál a hasonló kategóriájú/képességű fényképezőgépekhez hasonlítva kiemelkedő
tulajdonságokkal is büszkélkedhet,  mint a felbontása, a
fókuszrendszere és a fénymérés precizitása.
Mit is tud pontosan?

  • 24,1 megapixeles APS-C (DX) CMOS érzékelő

  • ISO100-6400 érzékenység 1/3 Fé lépésekben (kiterjeszthető +1/3, +2/3, +1 és + 2 Fé-kkel ISO25600-ig)

  • EXPEED 3 képfeldolgozó rendszer

  • 39 AF-pont, 9 keresztszenzorral

  • 2016 szegmenses fénymérés

  • 95%-os lefedettségű, 0,78×-es nagyítású kereső

  • Full HD videó, 60 (NTSC), 50 (PAL), 25 és 24 kocka/mp frissítéssel

  • HDMI kimenet

  • 5 kép/mp sorozat

  • 3″-os kihajtható, elforgatható LCD, 921 000 képponttal

  • Időeltolásos expozíció (time-lapse videó készíthető külső szoftverrel)

  • EN-EL14 lítium-ion akkumulátor 7,6 Wh energiatárolás 

Felépítése: A Nikon D5200 külsőre szinte teljesen megegyezik az előddel, leszámítva
persze azt, hogy az új modell barnában és vörösben is megvásárolható a
szokásos matt fekete mellett. A D5200 persze nem is akarja megreformálni
az előd kinézetét, csupán apró jegyekkel jelzi, hogy itt egy új
modellről van szó. 

Képérzékelő: Vadonat új a képérzékelő. A bejelentéskor csupán annyit tudtunk, hogy
23,6×15,6 mm-es, 24,1 millió effektív képfelbontású CMOS képérzékelő
került a gépbe, mely főbb tulajdonságait nézve a D3200 szenzorával
mutatott egyezést. A ChipWorks azonban kiderítette, hogy a D3200 Sony
szenzorával szemben a D5200-ba Toshiba képérzékelő került.
 

 

A használható felbontásunk maximum 6000×4000 pixel, de választhatunk
két kisebb, 13,5M és 6M pixeles képméret közül is. A képeket JPEG vagy
RAW (NEF) formátumban menthetjük el, JPEG-nél Fine, Normal és Basic
tömörítés áll rendelkezésünkre. A kétféle képformátum együtt is
használható (JPEG+NEF), bármilyen JPEG tömörítéssel.

A szenzor 14 bites A/D konvertert kapott. Megújult a feldolgozórendszer is, mely a D600-ban is megtalálható EXPEED 3 lett.

Az új szenzor és feldolgozóegység szélesebb érzékenységi tartományt
jelent. Alapesetben ISO100 és 6400 között állíthatjuk, akár 1/3
lépésközökben, de kiterjesztett módban elérhető a ISO8000 (Hi0.3),
ISO10000 (Hi0.7), ISO12800 (Hi1) és ISO25600 (Hi2) érték is.
Az érzékenység kiválasztását a gépre is bízhatjuk, ez esetben
megszabhatjuk a minimum érzékenységet (a beállított érzékenység), a
maximális érzékenységet és a leghosszabb záridőt is, melyet szintén
hagyhatunk automatikus értéken, ez esetben a gyújtótávolságot fogja
alapul venni a gép. Tökéletes megoldás, minden gépbe ilyet!

Az érzékelő tisztítása maradt a régi. Egyrészt a tükörakna és a
zár/szenzor körüli területet különleges, portaszító bevonat védi,
másrészt a Nikon saját fejlesztésű levegőáramlásos rendszere is gátolja a
porszemcsék lerakódását. Ha mégis koszolódna az érzékelő a szenzor
előtti réteg vibrációjával működő, automatikus tisztítás is
rendelkezésünkre áll, mely bekapcsolásnál, kikapcsolásnál aktiválódik,
vagy tetszőleges időpontban indítható.

Ha ez sem segít portérképező referenciafotó is készíthető, mely
később a géphez mellékelt Capture NX szoftverben tekinthető meg, illetve
a tükör felcsapásával manuálisan is megtisztítható a szenzor.

A szenzor előtt függőleges lefutású, elektronikusan vezérelt redőnyzár található. A maximális vakuszinkron idő 1/200 mp.
A zárszerkezetet a Nikon 100.000 expozícióra méretezte, ami persze csak
egy várható átlagos élettartamra utal, garancia szempontjából
természetesen nem számít.
Objektív

A D5200 objektív kompatibilitása megegyezik elődjével. A Nikon saját,
F-bajonettjét használja, melyen az összes AF-S és AF-I Nikkor optika
kompromisszumok nélkül használható, a többi F-csatlakozós objektív pedig
az alábbi korlátozásokkal:

  • G és D jelű AF Nikkor objektívek: nincs AF
  • Egyéb AF Nikkor objektívek: nincs AF és 3D mátrix fénymérés
  • Manuális objektívek: nincs fénymérés és AF.
Ezen a készüléken sincs vázba épített fókuszmeghajtás, ezért a Nikon
AF motor nélküli objektívjeinél nem érhető el autofókusz. Szerencsére ez
ma már nem okoz nagy gondot, mert az AF-S szériában elég szép a
választék és a külső gyártók kínálatából is válogathatunk.



A képérzékelő mérete miatt (DX formátum) minden felhelyezett
objektívnél ~1,52×-es képkivágás faktorral kell számolnunk a
kisfilmesnek megfelelő látószög kiszámolásához.



LCD és kereső





E téren nem sokat változtatott a Nikon. A hátsó LCD ugyanaz a 3″-os,
vagyis átlósan 7,5 cm-es TFT képernyő mint azelőtt, mely ezúttal is 921
000 képpontos. Maradt a kihajthatóság is, ugyanazokkal a jellemzőkkel,
tehát 180 fokban kihajtható és előre ugyanennyivel fordítható az LCD,
míg lefelé 90 fokban dönthetjük. Maradt a 170 fokos max. betekintési
szög, a 100%-os lefedettség és a képminőség is. 


A kiváló felbontásnak köszönhetően részletes és persze színhelyes
státusz kijelzést, lejátszást vagy élőképet kapunk, melyhez 100%-os
lefedettség párosul. Az LCD fényereje +/-3 fokozatban szabályozható. 
 

A képernyő információi felvétel módban a fölötte lévő I, valamint az
Info gombbal kapcsolhatók. Felvételi módban folyamatos státuszkijelzést
kapunk a legfontosabb fényképezési adatokról. A képernyő szintén a Nikon
eddigi modelljeiben megszokott elrendezést követi. Az említett I
gombbal aktív státuszkijelzésre válthatunk, melyben 14 felvételi adat
értéke meg is változtatható. Ilyen például a képminőség és méret, a
fehéregyensúly, érzékenység, fókuszmód, fénymérés, vagy a sorozatok. Az
aktív státuszkijelzés nagyon fontos a gép kezelésénél, hiszen külön
funkciógombok híján sok beállítás csak itt, vagy a menüben érhető el.
Újdonságként a régi mellett egy új, dizájnosabb kijelzési módot is
kapunk.

régi státuszképernyő
új státuszképernyő


Lejátszás módban a fel és le iránygombokkal váltogathatók a képernyőn
megjelenő képinformációk, ha előzőleg engedélyeztük őket a menüben.
Ennek megfelelően a kiégett részek villogtatása, színcsatornánkénti,
vagy világossági hisztogram, illetve részletes adatkijelzés lapozható a
képernyőn.
Az álló formátumú fotókat a gép képes automatikusan elforgatva
megjeleníteni (ez a funkció kikapcsolható), de orientációs szenzorral
nem igazítja a megjelenítést akkor, ha a gépet lejátszás közben
elfordítjuk.
A képeket 8 lépésben nagyíthatjuk, maximum 38×-os mértékig, ez esetben
160 pixel széles részlet jeleníthető meg a kijelzőn, mely már bőven
meghaladja az 1:1 raszterillesztést. Utóbbit egyébként pontosan nem
érhetjük el, de a nagy felbontású kijelző miatt ez mégsem tűnik fel, a
maximális nagyítástól kettővel vissza szinte 1:1 megjelenítést kapunk,
ahol tökéletesen ellenőrizhető a képélesség.
A nagyításon kívül ellenkező irányban 4, 9 és 72 nézőképes, vagy naptár oldalt választhatunk.
A D5200 ugyanazt a pentatükrös optikai keresőt örökölte, mint amit a
D5000-nél és D5100-nél már megismerhettünk. Ez 0,78×-os nagyítású, és
95% lefedettségű, ami egy képzeletbeli 1× nagyítású, 100% lefedettségű,
kisfilmes (fullframe) kereső területének 49,4%-a. A kereső élességét
-1,7..+1 m-1 között szabályozhatjuk.

A mattüvegen igény esetén segédrács is bekapcsolható.

Vaku


A fényképezőgép belső vakuja kb. 8 cm-re nyílik az optikai
középtengelyhez viszonyítva. Kioldásához és egyben bekapcsolásához a
készülék bal oldalán lévő, elektronikus vezérlésű gombot használhatjuk,
mely egyben a vakumódok állítására is szolgál. Ezek között megtalálható a
vörösszem csökkentő elővillanás, a lassú szinkron, valamint a hátsó
redőnyre szinkronizált villanás. Ha a vaku nem segít a vörösszemen,
utólag szoftveres korrekciót is bekapcsolhatunk.

Memóriakártya, akku, csatlakozók


Apró változás, hogy a bal oldalt nyíló csatlakozófedél valamivel
vastagabb gumi és egy vékony fémzsanéron fordul. Ennél azért fontosabb
különbség, hogy a készülék Kiegészítő csatlakozó aljzata már nem csak
opcionális GPS adaptert és kábeles kioldót, de Wi-Fi adaptert is fogad.
Ilyen a most megjelenő WU-1a mobil adapter, melyhez iOS vagy Androidos
okostelefonnal csatlakozhatunk. Ezt leszámítva ugyanazok a csatlakozók
kerültek a gépre mint elődjére. HDMI, USB 2.0, és sztereó mikrofon
bemenetet kapunk.
 

Forrás és bővebb leírás: Itt

Én mindenesetre csak ajánlani tudom, nekem nagyon bejön. Természetjárás során használom, meg néha családi albumokhoz készítek fotókat vele. Még gondolkozom egy makró obi vásárlásán, de ezt majd később és egy komolyabb messzelátó beszerzése is. És persze folytatom azt, amit a legjobban szeretek az utazások mellett:


…A TERMÉSZETFOTÓZÁST…

Most pedig pár teszt fotó, ami már a Nikonnal készült első nekifutásra.
Persze, mondanom sem kell van mit tanulni, gyakorolni, fejlődni ezzel a fényképezőgéppel is.


This entry was posted in Egyéb kategória and tagged , , , .

Post a Comment

Your email is never published nor shared. Required fields are marked *

*
*