A kék ékszer – Jégmadár

Nem én vagyok az egyetlen amatőr fotós, akinek egyik álma a jégmadár lefotózása, viszonylag egész közelről. A szürke gém megfigyelése közben átsuhant bennem, hogy ez egy tipikus jégmadár hely, erre átrepült ez a meseszép madár felettem… No szürke gém elfelejtve, azonnal elindultam megkeresni. Nem is reménykedtem benne, hogy lencsevégre kaphatom. És szintén szerencse, hogy igazából nem zavarta, hogy ott vagyok, persze szinte láthatlanul. Ne szaladjunk előre, nem azonnal vettem észre, ide-oda kellett menni, figyelni, fülelni és most először használtam hívóhangot okostelefonnal. Hogy ez a hang segített-e, vagy sem, de egyszer csak megláttam velem szemben….


Egy blogon olvastam, hogy hívóhangra van esélyünk, hogy megjelenik, így bekapcsoltam okostelefonomon. Párszor úgy hallottam, hogy válasz érkezik elindultam abba az irányba. Legnagyobb meglepetésemre ott volt… 


Először csak messze, amennyire lehetett próbáltam közeledni hozzá.

Most jól jött volna egy lessátor, de úgy nézett ki őt sem zavarom.

Igyekeztem takarásban lenni, közben a fényképezőgép sűrűn dolgozott. Az egy lépés egy fotó, egy lépés egy fotó elvét alkalmaztam.


Ezt a tavat a horgászok is szeretik, szerencsére most még nem voltak jelen. Időnként egy másik fotós kollégával futottam össze messziről. Mindketten végeztük a dolgunkat.
Úgy látom, itt már észrevett, engem figyelt gyanakvó szemmel.
Nekem a jégmadár olyan mint egy ékszer. És teljesen kiszámíthatatlan mikor “futok” össze vele. Legutóbb az Angyali szigeten láttam közelről.
Igazából csak egy hal hiányzott még a csőréből, de ez most nem az a történet volt. 

Vajon mikor fog vetődni a vízre?

Hálás voltam, hogy aznap rátaláltam. Ritka találkozás volt ez.

Igazi drágaszág :o)

Még egy képkockát hagyott, aztán hirtelen lerepült a vízre, majd tovább repült. Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan ment. Nekem feldobta a napomat.

This entry was posted in Egyéb kategória and tagged , , .

Post a Comment

Your email is never published nor shared. Required fields are marked *

*
*